4...

7 órakor újra üti az asztalt Agatha mint az eszelős és lassan de biztosan mindenki ébredezni kezd még Katy is.
-Eldugult a 2 lefolyó szóval ne számítsatok vízre a fürdőszobában. Fogmosást, mosakodást mindenki oldja meg úgy ahogy akarja de mindenki patyolat tiszta legyen mivel ma jöhetnek örökbefogadók. -erőteljes mély hangjától sokan össze húzták magukat és csak bólogattak. Nem az első,hogy nincs víz.
-Hallottad ma egy újabb esély,hogy kijussunk innen! -fut oda hozzám rögtön Katy amint a nevelő kilép az ajtón.
-Esély? Ne nevettess! 5 éve amikor bekerültem még mosolygós mondhatni édes kislány voltam és akkor se fogadtak örökbe, majd pont 17 évesen koszosan fogadna örökbe bárki is. -nevettem rá fapofával.
Egy ideig nem szólt semmit emésztette gondolom amit mondtam neki de újra csillogó szemekkel rám nézett.
-Nem tudod véletlenül hol lehetne megtisztálkodni? -tele reménnyel és izgalommal nézett rám amitől majd felfordult a gyomrom.
-Gyere! Ezt a helyet kevesen tudják de ha te ennyire bízol abban,hogy innen kijutsz én nem állok az utadba.
-Sokkal aranyosabb vagy mint ahogy azt mutatod. Köszönöm. -borult a nyakamba és már kezdet agyamra menni ez az érzelem kinyilvánítása ebben a 2 napban.
-Aha aranyosabb.- motyogtam az orrom alatt és valahol mélyen jól estek a szavai.
A folyosón végig mentünk majd a hátsó ajtón kilopództunk és ott volt egy csap amiből még némileg csurgott a víz.
-Siess nehogy észre vegyenek!-sürgettem ő pedig megszaporázta lépteit.
Sikeresen vissza lopakodtunk a szobába úgy,hogy nem tűnt fel senkinek se.
-Ez jól esett. Egyébként nagyon sajnálom amin itt neked végig kellett menned. Senki se érdemelné ezt. Azt hiszik az emberek ha a gyerek bekerül az árvaházba ott gondoskodnak róla és jól viselik a gondját. Egy fenét olyan körülmények között él,hogy azt elképzelni se tudják. És én se,de látom rajtad,hogy túl sok rosszon mentél keresztül. -nézett a szemembe és láttam rajta,hogy tényleg így gondolja és ez nagyon jól esett. Régóta először melengette meg valami újra a szívemet.
Rámosolyogtam hálám jeléül és felajánlottam neki,hogy beszélgessünk. Hosszú idő után furcsa volt újra beszélgetni valakivel semminek tűnő témáról. És egy kicsit belátást nyertem a külvilági életbe is.
Aztán újra összetörtem. Elment. Őt választották. Hitt és beteljesült neki. Megmenekült.