2018. július 11., szerda

9...

-A sajnálatodat feldughatod a seggedbe! -kiabálásra kelek fel ahogy két lány egymással farkas szemet nézve kiabál egymásnak. Ennyit az alvásról.
-Hogy neked milyen kifinomult a szókincsed. -vág vissza Lisa.
-Jaj hagyjuk már ezt! Adhatod itt a tündérkét azonban ebben a szobában mindenki tudja,hogy egy rögtönzött hazug ribanc vagy! -kiabál Lola és arcát teljesen elöntötte a düh.
-Hmm lehet, de nekem legalább még ez is jól áll. -dobja hátra a hosszú haját Lisa és hátat fordít a többieknek és kisétál.
-Hogy mennyire gyűlölöm! -csattan fel elkeseredetten Lola és lehuppan az ágyára mire néhányan körbe veszik és nyugtatják.
A lányok itt nagyon sokat veszekednek ami főleg másik kinézete miatt alakul ki. Én sose avatkozok ezekbe bele és amíg engem nem piszkának le se tojom ki hogy néz ki. Hosszú sötét barna hajamat általában kiengedve hordom, sötétzöld színű szempár az amit szeretek magamban az alakom meg olyan amilyen. Ott gömbölyödök ahol kell egyébként izmos az alkatom. Reggelente amikor kitudok lógni szeretek futni a természetbe ezzel is kizárva ezt a rémálmot ami körül vesz nap mint nap.
Már két napja,hogy nem láttam Christ újra felbukkanni  ami talán azért hiányzik mert volt némi betekintésem,hogy milyen amikor egy sráccal beszélsz,hogy a lányok,hogy reagálnak egy helyes pasi felbukkanására. Hiszen ezt csinálják a normális tini lányok nem? Kiszemelnek egy srácok akit próbálnak elcsábítani a többi lány pedig irigykedve figyeli a történéseket. Néhány romantikus könyvben általában így van.
Az utóbbi napok elég tűrhetően telnek van mit ennem és nem veréssel keltenek. Vacsorámat hamarabb befejeztem mint a többiek így leültem az ágyamra és kifele kémleltem az ablakon.
-Mond,hogy ettél már valamit! -egy rekedtes hang zökkent ki a gondolataimból és mikor meglátom az ágyamon ülő Christ kisebb szívinfarktust kapok ami valószínűleg az arcomra is kiült. Hogy került ide?
-Nem akartalak megijeszteni. -nevet fel és vidám kacaja megmelengeti a szívemet.
-Igen, igen már végeztem a vacsorámmal szerintem nem sokára a többiek is jönnek. -pillantok az ajtó felé és kerülöm a szemkontaktust.
-Azt hiszem valahogy mindig megérzem éppen hol talállak. -mosolya átragad rám is, és jól esik végre mosolyogni. -Miért nem mosolyogsz többet? Gyönyörű vagy ilyenkor. - pillant a számra és a szívem azonnal vadul kezd verdesni. Jesszus de szépen hangzik ez a szó a szájából és azon kapom magam,hogy én is a dús ajkait figyelem. Na jó ez ciki.
-Öhm köszönöm? - ez inkább kérdésnek hangzik mintsem válasznak. Nem vagyok hozzá szokva,hogy bárki is szépet mondjon nekem ezért elég rosszul kezelem.
-A fürdőszobában minden a helyén ami elfogyott és a konyhába is tele pakolták a hűtőt. -teli hűtőre felkaptam a fejemet és máris összefutott a nyál a számban.
-Jól hangzik. Köszönjük. -mosolyogtam rá és ezeken a napokon amikor itt volt többet mosolyogtam mint az évek során. Hmm...
Épp valamit akart mondani de megjelentek a lányok és rögtön körül rajongták Christ. Ugye én nem tűnök ilyen szánalmasnak ? A lányok elvékonyították a hangjukat, kellették magukat,csavargatták a hajukat és néhol hozzá értek Chris karjához és kuncogtak amikor megszólalt.
Nem akart megbántani senkit de amikor a bicepszét simogatták,lefejtette a lányok ujjait és próbált kicsit hátrébb húzódni. Csak én vettem ezt észre,hogy kellemetlen számára, mert a lányok ugyan olyan erőszakosan törtettek Chris felé. Már sajnálom szegényt.
Mivel nem bírtam ezt a sok csiripelést és nyávogást kimentem inkább a folyosóra és leültem a legtávolabbi padra.
-Hogy szabadultál meg az imádóidtól? -nevetek fel mikor látom Christ felém jövet aki éppen kiakarja tépni az összes haját.
-Ez kegyetlen volt. Félre ne értsd a lányokat szeretem de ez már sok volt.- nevet fel idegesen és megáll előttem. -Leülhetek?
-Persze.- csúszok odébb és máris érzem testéből jövő melegséget. -Hát egészen megbolondítod itt a lányokat az már biztos. -nevetek fel mire széles vigyorral a szemembe néz. Ajaj mit mondtam?
-Téged is sikerült megbolondítanom? - az arcán lévő kaján vigyor megnevetett. Mire észbe kapok kezével már a hajammal játszadozik és érintése megbizsergeti az egész testem.
-Nagyon szép hajad van. Ha azt akarod,hogy megvesszenek érted a pasik akkor hagyd így kibontva. -simít egy hajtincset a fülem mögé. Pasik? Ugyan hol lát itt rajta kívül és a szakácson kívül pasit?
-Szép a nevem, szereted amikor mosolygok, és állítólag dögös  ha kiengedem a hajam. Véletlenül nem én bolondítottal el téged? -kacagok fel és csak viccnek szántam azonban szemében ülő tűz kissé megrémiszt. Most éppen flörtöltem Chris-el?
-Sose ellenkeznék ez ellen. Igazából totál kész vagyok tőled. -arca vészesen közel jár az enyémhez és fogalmam sincs,hogy kéne reagálnom. Ezt miért nem tanítják az iskolában?
Azonban mielőtt bármit megállíthattam volna torok köszörülés ver fel és vissza csöppenek a zord valóságba. Persze,hogy Agatha méricskél gyanús tekintettel és csak Chris miatt nem vágja be a hisztit.
-Valamit megzavartam? -néz rám gúnyos vigyorral Agatha és mivel eszem ágában sincs tovább szítani a tüzet felpattanok és elsietek Agatha mellett vissza se nézve Chrisre.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése